Miért éppen Tesla?

Nikola Tesla, az osztrák-magyar monarchia területén, azon belül a mai Horvátország Smiljan nevű városában született, majd az Egyesült Államokban élt és halt szerb származású tudós létére felkerült az új horvát euró pénzérmékre. A hír önmagában lehetne az európai egység példájának tekinteni, Szerbia mégis tiltakozott a lépés ellen, mert abban Tesla kisajátítását vélik felfedezni.

De miért éppen Tesla?
A tudós valóban a mai Horvátország területén látta meg a napvilágot, ami akkor valóban az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, szülei pedig valóban nagy műveltségű szerbek voltak. De lehet-e Teslát egyetlen nemzethez kapcsolni?

Nikola Tesla 1856-ban született a Horvátországban – azaz akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó – található likai Smiljanban. Likát jórészt szerbek lakták, Tesla is szerb családba született: édesapja pravoszláv pap volt, édesanyja is papi családból származott.

 Tanulmányait szülőhelyén, majd Károlyvárosban (Karlovac, Horvátország) és Grazban (Ausztria) végezte. Ezt követően élt Mariborban (Szlovénia) és Prágában (Csehország), majd Budapesten (Magyasrország) talált munkát magának. Tehetségének kibontakozást keresve végül 1884-ben áthajózott az Egyesült Államokba, és innentől kezdve haláláig, azaz 1943-ig ott élt.

Tesla tehát élete legnagyobb részét töltötte Amerikában, nem is véletlen, hogy az ott készült elektromos autót is róla nevezték el - ez elleni horvát vagy szerb tiltakozásról nem tudunk.

Megtanulhattuk – ha máshonnan nem, hát a magyar történelemből -, hogy Közép-Európában nem mindig könnyű eldönteni, hogy melyik történelmi hős melyik nemzethez tartozik. Ismerjük a vitát Liszt Ferenc nemzeti hovatartozásáról, ami már nemzedékek óta osztja meg a magyarokat és az osztrákokat. Ismerjük azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a román történetírás tesz annak érdekében, hogy bebizonyítsa Hunyadi János román voltát. Amikor pedig arról olvasunk, hogy a szlovákok egy része Mednyánszky Lászlót szlovákként mutatja be, már-már azt hihetjük, hogy nincs is történelmünknek olyan alakja, akit ne vitatnának el szomszédaink.

Játsszunk el a gondolattal: az sem lehetetlen, hogy annak idején majd a magyar euró bevezetésekor a féleurós érmére Zrínyi Miklós, eredeti nevén Nikola Šubić Zrinski képmását helyeznék el a tervezők. A magyar hadvezér Zrínyi Miklós nagyapja, Korbáviai Károly (Karlo Karlović) Hunyadi Mátyás király uralkodása idején a legbefolyásosabb horvát arisztokratának számított.

Európa közepén tehát nem egyszerű megállapítani, hogy milyen alapon (születésii hely, származás vagy leért élet) tekinthet egy nép saját fiának egy-egy politikust, hőst vagy tudóst. Szerbia már korábban Tesláról nevezte el a belgrádi nemzetközi repülőterét, és a villanyautó is arra utal, hogy Teslát az egész bolygó joggal tekinti sajátjának.

Abádi Szabó Imre